A “Little Krishna” részletekben szintén megtekinthető a youtube-on.

A különleges állati viselkedéseket bemutató, és azok közkeletű magyarázatát megkérdőjelező könyv 2002-ben jelent meg magyarul, majd 2009-ben az Egyesült Államokban a Torchlight Publishing kiadásában angolul.

A természet IQ-ja két szerzője, Hornyánszky Balázs és Tasi István rámutatnak, hogy az állati fajok veleszületett ösztöneinek eredetét mind a mai napig nem sikerült megmagyaráznia a tudománynak. Meglátásuk szerint az ösztönök létrejöttét nem is lehet megmagyarázni fokozatos, apró lépések kialakulásán keresztül, mivel sok magatartásformához az összes viselkedéselemnek együttesen jelen kell lennie. Ha a viselkedéslánc bármelyik láncszeme hiányozna, akkor az adott viselkedésforma eredménytelen lenne, így nem jelentett volna túlélési előnyt a faj számára. Tehát egy jókora, ritkán említett fehér foltra hívják fel a figyelmet a tudományos magyarázatokban.

A szerzők úgy vélik, a konkrét példák tudományos elemzése arra utal, hogy az ösztönös viselkedésformákat egy magasabb rendű értelem, feltehetően Isten ültette az állatok elméjébe, ahogy azt a világ nagy vallási tradíciói tanították évezredeken keresztül.

A könyv több mint száz, az élővilágból vett példát analizál e következtetés alátámasztása érdekében. A kiadvány kétszáz fotóját Magyar Zsuzsa rendezte vonzó tipográfiai alakzatokba.

A könyv témájának feldolgozása és kinézete egy könyvpályázaton a zsűri tetszését is elnyerte. Az USA Book News évi rendszeres versenyében a „Nature”s IQ”-t a tudomány kategóriában a három legjobb könyv közé választották és „Az év könyvei” címmel díjazták.

A média képviselői és olvasóink közül is többen megkérdezték, vajon hány könyv közül emelték ki „A természet IQ-ja” értékeit.

Az Egyesült Államokban évente több mint 200 000 könyv jelenik meg (nem ennyi darab, hanem ennyi könyvcím). A megjelenő könyvek közül a kiadók csupán a szerintük legesélyesebbeket nevezik be a könyvversenyekre, melyek közül az USA Book News az egyik legrangosabb. (Olyan könyvekért, amelyeket a kiadók nem tartanak esélyesnek, felesleges lenne nevezési díjat fizetniük.) Így a benevezett könyvek között az adott év legszínvonalasabb kiadványai szerepelnek.

2009-ben az USA Book News pályázatának 140 kategóriájában 500 díjat osztottak ki. A verseny rendszere szerint a zsűri minden kategóriában először kiválasztja a jelöltek közül a legjobb könyvek egy szűkebb csoportját (3-6 könyvet). Ezek közül a kategórián belül legjobbnak ítéltet a „Winner” (Győztes), míg a többi kiemeltet a „Finalist” (Döntős) címmel tüntetik ki. Mind a kategória győztesei, mind a döntős könyvek jogosultak „Az év könyvei” cím viselésére, amit a könyvesboltokban a könyvön megjelenő öntapadós címkék hirdetnek.

Végül pedig válasz a címben feltett kérdésre: az USA Book News hivatalos információi szerint a tudomány kategóriában 2009-ben húsz könyvet neveztek be hozzájuk a könyvkiadók, amelyek az év során megjelent több ezer tudományos kiadvány krémjét képviselik. A húsz könyv közül a bírálók hármat találtak olyannak, amely a mezőny fölé emelkedett, köztük „A természet IQ”-ját. A könyv végül a „Döntős” címet nyerte el.

A magyar szerzők külföldi sikeréről a hazai média is beszámolt, például a Duna Televízió készített interjút az egyik szerzővel.

Krisna legutóbbi földi megjelenése, Caitanya Mahaprabhu szülőhelyén, az indiai Mayapurában már épül a Krisna-hit legmonumentálisabb épülete: a Csandródaja Templom és Védikus Planetárium (amináció, 7:46).

> Tisztelt Tasi István! Láttam pár videóját az interneten és nagyon tetszenek. Pl.: a Titkok
> titka cíművel nagyon egyetértek. A karmával kapcsolatban szeretnék kérdezni, mert nem
> látom evidensnek a működését. A kérdésem a következő: Hogy lehet az, hogy valaki, aki
> elért egy elég magas fejlettségi szintet előző életeiben, következő életében mégsem születik
> könnyebb körülmények közé – ahogy a karma törvényéről tanítják – hanem még esetleg
> nagyobb szenvedéseket is kell átélnie, mint egy “átlagembernek”? Üdvözlettel: P. E.

Kedves P. E.!

Köszönöm szépen a leveledet és kérdésedet. Engedd meg, hogy a Srímad Bhágavatamból vett egyik versszakkal, és Srila Prabhupáda ahhoz fűzött magyarázatával válaszoljak. Barátsággal: István

1. ének 8. fejezet, 25. vers. Kunti királynő, Krisna egyik nagy híve mondja:

„Bárcsak mindezek a gyötrelmek újra meg újra megtörténnének, hogy újra és újra láthassunk Téged, hiszen ha Téged látunk, az azt jelenti, hogy nem látjuk többé az ismétlődő születést és halált!”

MAGYARÁZAT: Többnyire a jámboran cselekvő, a szenvedő, a nincstelen, az intelligens és a kíváncsi emberek imádják vagy kezdik el imádni az Urat. Mások, akik helyzetükkel mit sem törődve csak bűnös tetteiket szaporítják, nem tudják megközelíteni a Legfelsőbbet, mert az illuzórikus energia félrevezeti őket. A jámbor embernek tehát baj esetén nincs más választása, mint menedéket keresni az Úr lótuszlábánál. Ha szüntelenül az Úr lótuszlábára emlékezünk, az azt jelenti, hogy felkészülünk a szabadulásra a születés és a halál alól. Ezért annak ellenére, hogy vannak látszólagos nehézségek, ezeknek csak örülhetünk, mert lehetőséget adnak arra, hogy emlékezzünk az Úrra — s ez a felszabadulást jelenti.

Aki menedéket keres az Úr lótuszlábánál, amely a legalkalmasabb hajó arra, hogy átkeljünk a tudatlanság óceánján, az olyan könnyen eléri a felszabadulást, ahogyan az ember átlép egy borjú patanyomán. Az ilyen ember az Úr hajlékának lakója, és semmi keresnivalója olyan helyen, ahol minden lépésnél veszély fenyegeti.

Ezt az anyagi világot az Úr a Bhagavad-gítában gyötrelmekkel teli, veszélyes helynek nevezi. A csekély értelemmel megáldottak csak olyan terveket szőnek, amelyekkel alkalmazkodni próbálnak a nehézségekhez, anélkül hogy tudnák: e helynek az a természete, hogy gyötrelemmel teli. Nem tudnak az Úr hajlékáról, amely boldogsággal teli, s ahol nyoma sincs a szenvedésnek. A józan embernek ezért kötelessége, hogy ne hagyja, hogy az anyagi világ nehézségei megzavarják, mert azok minden körülmények között, elkerülhetetlenül bekövetkeznek. A számtalan elkerülhetetlen szerencsétlenségtől szenvedve az embernek a lelki megvalósításban kell fejlődnie, mert ez az emberi élet küldetése. A szellemi lélek transzcendentális minden anyagi nehézséghez képest…

Ahogy arról korábban hírt adtunk, 13 értelmiségi azt kezdeményezte, hogy egy nyílt szellemiségű konferencián Tasi István ne beszélhessen „A természet IQ-ja” című könyvének tartalmáról, az állatok ösztöneinek titokzatos eredetéről.

A petíció aláírói: Ambrus Géza Gergely, pszichológus ; Dr. Héja László (a petíción még “Géza” keresztnévvel), neurobiológus; Dr. Hutvagner György, egyetemi oktató; Dr. Kampis György, tudományfilozófus; Dr. Kessler Jenő, paleoornitológus; Dr. Lendvai Ádám, viselkedésökológus; Dr. Meszéna Géza, biofizikus; Nádori Gergely, középiskolai tanár; Dr. Sápi Attila, kutató vegyész; Tisljár Roland, pszichológus; Dr. Varga Máté, fejlődésbiológus; Zsámboki János, biológus; Zsiros László Róbert, tudományos ismeretterjesztő.

A meglepő támadás végrehajtói most felkérést kaptak, hogy az elhallgattatás diktatórikus módszere helyett igényes párbeszéd formájában próbálják megmagyarázni az ösztönök eredetét, ahogy az demokratikus társadalmakban elvárható.

Tisztelt Címzettek!

Intézményünk, a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola nevében szeretnénk az Önök képviselőit meginvitálni egy klubest keretében történő pódiumbeszélgetésre.

Biológus mérnök végzettségű kollégámmal, Hornyászky Balázzsal írt könyvünk, „A természet IQ-ja” 2002-ben jelent meg először magyarul, majd 2009-ben angolul. Ugyanebben az évben az USA Book News az év legjobb könyvei és a tudomány kategória három kiemelt könyve közé választotta a kiadványt.

A könyv az állati ösztönök eredetének kérdéskörével foglalkozik, az állatvilágból választott példák vizsgálatán keresztül. Rendhagyó következtetése szerint a fajok ösztöneinek létrejöttében egy felsőbb, „programozó” értelem is szerepet játszhatott; pusztán természeti folyamatok, a spontán mutációk és a szelekció feltehetően nem képesek működőképes állapotok sorozatán keresztül létrehozni a komplex ösztönmintázatokat és a gyakran pontosan hozzájuk illeszkedő anatómiai adottságokat.

Természetesen tiszteletben tartjuk mindazok véleményét, akik szerint az élővilág változatosságát evolúciós folyamatok hozták létre. Azonban tájékozódásunk szerint mindeddig nem állnak rendelkezésre erre vonatkozó meggyőző, részletes magyarázatok, így az e témakörrel kapcsolatos kérdések és alternatív felvetések teljes létjogosultsággal rendelkeznek, és előmozdítják a tudományos megismerést.

Felsőoktatási intézményünk rendszeresen szervez konferenciákat és klubesteket, amelyeken a különböző tudásterületek által egyaránt fontosnak tartott témákat vitatják meg az előadók.

Főiskolánk vezetőségével, a klub szervezőivel, valamint szerzőtársammal együtt tisztelettel és szeretettel kérjük, hogy válasszanak maguk közül egy vagy két képviselőt, akik a 2010/2011-es tanév őszi féléve során egy előre egyeztetett időpontban szívesen részt vennének a témával kapcsolatos beszélgetésen. Az est javasolt címe: „Az ösztönökről: megoldott és megoldatlan kérdések”.

A téma izgalmas megközelítési lehetőségeket kínál és kérdéseket vet fel mind a neurobiológia, a fejlődésbiológia, a biokémia, a viselkedésökológia, a pszichológia, a tudományfilozófia és más diszciplínák szemszögéből. Ha a kerekasztal résztvevői nem is jutnak mindenben egyetértésre, egy ilyen dialógus mindenképpen hasznos az álláspontok és az azok mellett felhozott érvek alaposabb megismerése, valamint a tudomány, a teológia és a filozófia közötti párbeszéd erősítése szempontjából.

Az est részletes menetét és az egyéb felvetődő kérdéseket szívesen egyeztetjük a résztvevőkkel, amennyiben a közös beszélgetés megrendezését lehetségesnek látják.

Munkájukhoz további jó egészséget kívánva,

Üdvözlettel: Tasi István

Budapest, 2010. augusztus 10.

Korábbi hírek a témában:

• Az MKTHK sajtónyilatkozata az MTI-n keresztül
• Interjú Tasi Istvánnal
• Válasz Varga Máté mentegetőzésére
• Társadalmi visszhangok
• Az események ismertetése negyedéves, országos terjesztésű, nyomtatott magazinunkban