Szenzációsak a Rudabányán talált leletek, vagy csak fel van fújva az ügy?

A HVG augusztus 22-i számából, valamint internetes hírportálokról értesülhettünk a rudabányai ásatások legújabb eredményeiről. David Begun antropológus és Kordos László paleontológustól megtudhattuk többek között, hogy szerintük a Rudabányán talált majom emberelőd-előd, mert a csimpánzok, a gorillák és az ember közös őse először kivándorolhatott Afrikából Európába, aztán pedig visszavándorolt oda; rivális téziseket valló kollégáik szerint viszont nem így történt. E riválisok szemlélete alapján a rudabányai lény csak egy szimpla majom.

Olvashattuk továbbá, hogy a vastagon finanszírozott, Afrikában ásatásokat végző kutatóknak szinte kötelező újabb és újabb eredményekkel és jól eladható magyarázatokkal előrukkolniuk, valamint, hogy az őslénytani szakmában a támogatások miatt mindenki körömszakadtáig ragaszkodik saját elképzeléseihez. Azt is elárulták, hogy a paleoantropológiával (az emberi eredet kutatásával) foglalkozó tudósok lényegi diskurzusa az ásatásokat végző, mindössze 35-40 kutató között zajlik, a nemzetközi konferenciákat követő esti sörözések alkalmával. Ilyenkor egymást próbálják meggyőzni a sovány leletanyag alapján felállított, egyéni elméleteik igazáról.

A „vízimajom” evolúciós elméletét szorgalmazó Eleine Morgantól pedig azt tudjuk, hogy eredetünk terén négy nagy rejtélyre nem ismerünk meggyőző választ. Miért járunk két lábon? Miért nincs dúsabb szőr a testünkön? Miért ilyen nagy az agyunk? Miért tudunk beszélni? Vagyis pont annak nem ismerjük a magyarázatát, ami az emberlét lényegét adja.

Vajon mi történne, ha a szűk körű szakmai sörözés közben egyszer uram bocsá’ az derülne ki, hogy az ember nem is a majomtól származik? Kordos professzorék rudabányai lelete akkor minden majomnál majmabbá válna.