Vizsgálódásai során sok természettudós jutott arra a következtetésre, hogy a világunk hátterében egy értelmes lénynek kell léteznie.
Megnézheted ezt a cikket képekkel, pdf formátumban is.
Az ilyen értelmű idézetek közül válogattunk össze egy csokorra valót.
„Ez a napból, bolygókból és üstökösökből álló csodálatra méltó rendszer csak egy intelligens és mindenható lény akaratából és hatalmából származhat.”
Isaac Newton, fizikus, matematikus, csillagász (1642-1727)
„Az ateizmust mániás elmezavarnak tartom. Ez korunk betegsége. Könnyebben el lehetne távolítani a bőrömet, mint az Istenben való hitemet… Nem ’hiszek benne’, hanem látom a természetben megnyilvánulni.”
Jean-Henri Fabre rovarszakértő (1823-1915)
„Miután évekig figyeltem a természeti folyamatokat, nem tudom megkérdőjelezni egy magasabb intelligencia létét.”
Thomas Edison, elektrotechnikus, feltaláló (1847-1931)
„Bárki, aki komolyan műveli a tudományt, meggyőződik róla, hogy egy szellem nyilvánul meg az Univerzum törvényeiben – egy olyan szellem, amely messze magasabb rendű az emberénél, és amellyel szemben szerény képességeink tudatában alázatot kell tanúsítanunk.”
Albert Einstein, fizikus (1879-1955)
„Az a szilárd meggyőződésem, hogy a világmindenséget Isten, a Mindenható teremtette.”
Edward A. Milne, matematikus, asztrofizikus (1896-1950)
„Úgy tűnik, csodálatos módon minden molekulát a feladatára találtak ki.”
Chet Raymo író, fizikus, csillagász (1936-)
Nem hiszem hogy valami igazabb lesz attól, hogy ismert meg okosnak tartott emberek elhiszik. Régen például még a legokosabb emberek is azt hitték, jóhogy a föld lapos. Ma meg már csak a legbutábbak hiszik. Valami attól még nem lesz igaz, hogy sokan elhiszik.
Egyetértek Fuhurral: ha sokan hisznek valamiben, attól még nem lesz igaz. Így a mai materialista világfelfogás sem lesz igaz attól, hogy a tudomány fősodrába tartozó legtöbb tudós azt támogatja. A világ, az élet, a fajok és a tudat eredete mind olyan probléma, melyeknek nincs részletesen levezetett, vagy kísérletileg igazolt naturális magyarázata. Könnyen lehet, hogy soha nem is lesz, ha nem kezdenek el számolni olyan tényezőkkel, amelyek túl vannak a közvetlen érzéki tapasztalás lehetőségén. Az elme működését tapasztaljuk, de nem tudjuk a gondolatokat tapinthatóvá tenni. Ugyanígy a tudat jelenléte is nyilvánvaló, de nincs lábon álló levezetése, hogy válhatna a tudatlan, élettelen anyag tudatossá. A tudat maga lehet egy önálló szubsztancia, amely a testtől függetlenül is tud létezni. És létezhet egy legfőbb tudatos entitás, akitől az anyag és az önálló egyéni “tudatszikrák”, az élőlények származnak.
Így van, ha sokan hisznek valamiben, az még nem lesz igaz. Azonban ha tapasztalati úton alá lehet lehet támasztani, akkor hittől függetlenül igaznak kell elfogadjuk. Ami túl van a közvetlen érzéki tapasztaláson, azt megfelelő eszközzel érzékszervi tapasztalattá lehet alakítani, amit még így sem lehet észlelni, az nem képvisel fizikai realitást.
Tapasztalati úton NEM lettek alátámasztva az alábbi állítások: 1. élet jöhet létre anyagi elemek kombinációjából; 2. egy fajból spontán folyamatok révén egy másik jöhet létre. 3. egy tudatlan robbanásból egy magas szinten szervezett világ jöhet létre. 4. a kémiai elemek összetettsége létrehozhatja a tudat képességét. Így ezeket az állításokat nem kell igaznak elfogadnunk. Ugyanakkor tapasztalatból tudjuk, hogy tudatos lények létre tudna hozni jól szervezett rendszereket és megtervezett alakzatokat. Így a földi élet formáinak tudatos eredete mellett egy erős analógiás érv szól.
1; Minden jelenleg ismert élet anyagi elemek kombinációjából áll, azaz létrejött ez által élet.
2; Fosszíliák.
3; Mi ért Ön “szervezett” alatt?
4; A jelek szerint létrehozta.
Mit tekintünk jól szervezett rendszernek? Mert lehet akár egy kristály is ilyen, ahhoz pedig nem szükséges semmilyen tudatos közreműködés. Akkor találtunk egy erős analógiás érvet a tudattalan eredet mellet is?