A szakértők kétségbeesettek. A kiút azonban régóta adott – a kérdés csak az, elfogadjuk-e.

A videón látható beszélgetés sötét jelenképet és jövőképet vetít elénk. Hogyan lehet megállítani az egyre őrültebben fogyasztó emberiséget? – kérdezi a riporter. Azt is halljuk, hogy a válság alapvetően szellemi gyökerű.

A tanácstalanságunk megszűnne, ha komolyan elgondolkodnánk az ősi indiai írások lényeglátó üzenetein:

„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait beteljesíteni, hanem egyedül az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele, mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” (Bhagavad-gítá 2.70)

„A megtestesült lélek elállhat az érzéki örömöktől, ám az érzékek tárgyai utáni vágy megmarad. Ha azonban egy felsőbbrendű ízt tapasztalva hagy fel az érzéki élvezettel, tudata rendíthetetlenné válik.” (Bhagavad-gítá 2.59)

A lelki élet, a vallás helyes gyakorlata belső elégedettséget eredményez, és radikálisan csökkenti a fogyasztásra, felhalmozásra való törekvést. Így megőrződik a környezetünk, az erőforrásaink, a társadalom békéje. A lelki élet gyakorlata – tudásszerzés a hiteles szentírásokból, meditáció, odaadó szolgálat – ezért nem mellékes tevékenységek, hanem a lelki felemelkedés és a társadalmi problémák megoldásának kulcsmomentuma.