A pónihal lámpása – könyvkritika

Nemrégiben elolvastam a pónihal lámpásáról szóló könyvet, amely régóta várólistán volt nálam. A szerzője láthatóan végletesen elfogult ateista, és gyerekes érveket sorol fel a teremtő bölcsességének és jóságának tagadására, láthatóan mindenféle teológiai jártasság nélkül, vagy a saját érveivel szembenálló érvek ismerete nélkül (vagy azok figyelmen kívül hagyásával). Mulatságos az az elképzelés, hogy a *tervezettnek tűnő* szervek eredetére elfogadja a “nem tervezett” megjelölést (bár ehhez joga van). Ez egyáltalán nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy e szervek valóban tervezettek.

Az is rendkívül feltűnő, hogy egy egyetlen szerv kialakulását sem vizsgálja részletesen, nem vázol fel olyan részletes utat, ahogy az létrejöhetett volna. Megállapítja, hogy a szervek (pl. a pónihal lámpása) hasznosak az állat szempontjából, de még vázlatos elképzelést sem ad arról, hogyan alakulhatott volna ki egy fénylő, tükörrel ellátott szerv egy hal hasában (olyan apró lépések sorozatán keresztül, amelyek mindig *jelentékeny* túlélési előnyt jelentenek az állat számára).

Így könyve rendkívüli módon megerősített abban a meggyőződésemben, hogy ez az evolucionista tudós (sok kollégájához hasonlóan) világnézetileg elfogult, felületes, a valódi problémákkal nem foglalkozik, és egyáltalán nincsenek valóban tudományos igényű magyarázatai az élővilág jelenségeinek eredetét illetően.

Ahogy a szerző írja: „Hasting meséje ugyanis nem arról szól, hogyan lett fénye a pónihalnak, hanem inkább arról, miért van egyáltalán fénykibocsátó szerve”. (24. old) Megérti tehát a szerv funkcióját, ám az eredetét nem képes megmagyarázni. Mit ér akkor az evolúcióelmélet, ha konkrét esetekre nem tudják alkalmazni?

Felhívom emellett a figyelmet egy másik kijelentésére: „A biológiához hasonló tudományok nagy előnye, hogy mindenki azt gondol, amit akar.” Azt hiszem, az élőlények eredete éppen egy ilyen kérdés. George C. Williams is azt gondol, amit akar, de nincs joga hozzá, hogy a saját filozófiai elképzeléseit másokra kényszerítse, „a tudományos álláspont” címén.

George C. Williams: A pónihal lámpása Kulturtrade Kiadó, Budapest, 1997.

Tasi István

Írj kommentet:

További cikkek a Főoldal rovatban






Főoldal
Élővilág
Ember
Ökoéletmód
Kozmológia
Védikus tudás
Ha nem értjük,
honnan származunk,
nem tudjuk,
hogyan éljünk.
A legfrissebb kommentek

  • Zsuzsa: Nem hiszek a véletlenekben… George Harrison videoklipje által találtam rá erre az oldalra, és...
  • isvarakrsna: Az ősrobbanás elméletét annak idején éppen azért támadták egyes tudósok, mert arra utal, hogy...
  • somgabor: A Nagy Bumm elméletéről mondta Einstein: „Ez a teremtés leggyönyörűségesebb és legkielégítőbb...
  • Ferencz Judit: Gratulálok a cikkhez. Mint diplomás nyelvész, asszonysegítő(dúla), anya, csak elismeréssel...
  • Madhupati dasa: A könyvismertetésre alapozva (magát a könyvet nem olvastam) összességében elszomorító, hogy...
  • isvarakrsna: Kedves Áron! Jogos, köszi. A tapasztalat szerint az ember füle kiszűri a zajokat a helyszínen (csak...
  • Veres Áron: Talán szerencsésebb lett volna, ha a felvétel egy kevésbé zajos helyen készült volna.
  • isvarakrsna: Kedves Tombenko! Ebben a cikkben válaszoltam a kommentedre: Válasz egy kétkedőnek....
  • Dr. Eördögh Richárd: Kedves István! Előszőr is szeretnék gratulálni eddigi tudományos eredményeidhez....
  • tombenko: Nem nyilvánvaló és nem problémamentes. Sőt… A véletlenek sorozataképpen miért ne alakulhatna...


  • A többi komment