Egy kis humor
Amennyire abszurdak, annyira komikusak is az élet eredetére vonatkozó materialista felfedezések.
Jópofa kép, de….
Inteligens tervezés vs lépcsőzetes fejlődés?
Mindenki látott már 24 sebességes biciklit ugye?
És ki hiszi hogy annak nem voltak elődjei? (egészen a futógépig)
A mai kerékpárt, (ami viszonylag egy egész egyszerű szerkezet)
az ember alkotta. de nem egyik napról a másikba, hanem kb 100 év alatt vált olyanná amilyen.
Wini! A technológiai fejlődésből nem lehet visszafelé következtetni természeti evolúcióra. Tetszik az elképzelésedben, hogy egy tervező értelemre utalsz. De ugyanúgy, ahogy a “kollektív emberi értelem” nem csak bicikliket, hanem a legkülönbözőbb fajta tárgyakat és gépezeteket gondol ki *egyidőben*, ugyanúgy egy magasabb rendű értelem egyszerre is kitalálhatta és megalkothatta az összes fajt. Az élővilág fajai között nincsenek aprólékos átmenetek. A rendhagyó kövületmaradványok pedig jól értelmezhetőek a védikus ciklikus időszemlélet alapján, míg a lineáris evolúcióelmélet számára kezelhetetlenek. Üdv: I
isvarakrsna:
Nem értem. Mi köze az élet eredetéhez az evolúciónak? Az evolúció a már létrejött élet fejlődésével foglalkozik. Az élet eredetével a keletkezés-hipotézisek.
Wini:
Én nem pont technológiai tárgyakkal példálóznék. Nehéz elvonatkoztatni azokról a valódi témához.
> Nem értem. Mi köze az élet eredetéhez az evolúciónak? Az evolúció a már létrejött élet fejlődésével foglalkozik. Az élet eredetével a keletkezés-hipotézisek.
Kedves Tombenko! Köszönjük a kérdést. Darwin valóban csak a fajok eredetének kérdésével foglalkozott, az élet eredetéével nem. Ugyanakkor ma az evolucionizmus tágabb értelemben, átfogó keletkezésmagyarázatként is fellép. Az élet eredetével foglalkozó hipotéziseket szokás “kémiai evolúciós” elméleteknek is nevezni. Így az élet eredetére vonatkozó, valamint a darwini feltételezések szorosan összekapcsolódnak – és napjaink tudományos megfigyeléseinek tükrében úgy tűnik, együtt véreznek el.
Darwinnak elképzelése sem volt az élő sejt komplexitásáról, egynemű masszának hitte, mint egy szaloncukrot. Ma már tudjuk, hogy a sejt elképesztően összetett mechanizmusok összességéből áll, amelynek materiális eredetmagyarázata egyre valószínűtlenebbnek tűnik, miközben megértjük e rendszer valódi összetettségét, összetevőinek egymásrautaltságát.
Az élő sejt valóban rendkívül összetett szerkezetű, azonban egy mai sejtet nem lehet egy ősi, milliárd éves sejttel összevetni. Az eredetmagyarázat pedig nem értem, miért lenne egyre valószínűtlenebb. Attól, hogy jelenleg a részek erősen egymásra vannak utalva, nem jelenti azt, hogy mindig is ilyen helyzetben voltak.
Egy feltételezett ősi sejtnek is rendelkeznie kellene az alábbi képességekkel: elhatárolt a környezetétől olyan módon, hogy azzal anyagcserét tudjon folytatni; képes lemásolni saját magát. Ez biokémiai szinten mindenképpen elképesztő összetettséget jelent. Senkinek nem sikerült ezt anyagi folyamatok révén levezetnie elméletben, sem kísérletekkel demonstrálni a gyakorlatban. Ha azt állítod, hogy létre tudod hozni a mai sejt kölcsönös összefüggésben álló molekuláris gépezeteit és rendszereit fokozatos lépésenként, úgy hogy mindig működőképes maradjon, akkor felállítottál egy mérhetetlenül valószínűtlen hipotézist. Ha igazolni akarod, akkor le kell vezetned papíron egy lehetséges folyamatot, és/vagy be kell mutatnod egy laboratóriumban. Eddig mindenkinek beletört a bicskája, a legtöbben feladták. Good luck. Mi maradunk az ésszerűbb hipotézisnél: azért látszik összerakottnak, mert tudatosan össze van rakva.
Így van, ezek az élet alapvető meghatározásai. Mint írtam, ennek kialakulására csak feltételezések vannak, senkinek nem sikerült ilyen egységet létrehoznia, tehát egyelőre nem tudjuk cáfolni, sem megerősíteni akár az abiogén, akár a kreációs folyamatot. Az összetettség nem cáfolja a kialakíthatóságot, mert ez csak a kialakulás valószínűségét csökkenti.
Sem én, sem más nem tudta még levezetni sem a hiányzó lépést az élő és élettelen közötti határ átlépésére. Éppen ezért itt nem lehet cáfolni egy külső értelem beavatkozását. A kutatások is csak utalnak arra, hogy inkább nem szükséges ilyet feltételezni. A másik probléma pedig a külső értelem pontos mibenléte. Mivel ebben sincs megegyezést az ilyet feltételező elképzelések között, ezért egyelőre az ilyet kutatóknak nincs semmi ellenőrizhető állítás a kezükben. Ha ilyet nem feltételezünk, akkor marad egy rendkívül kis valószínűségű folyamat (Ami egyébkén egymolekulás, egyszeri folyamat szintjén kis valószínűségű, egy komplett óceánban, ahol óriási mennyiségű molekula létezett egy egységes keverékben, a rendelkezésre álló, a molekulák közötti reakciókhoz képest igen hosszú időben ez a valószínűség már lehet, hogy nem is olyan kicsi!). A fő probléma a fiatal Föld éghajlati, időjárási folyamatainak, a légkör, az óceán és a kéreg összetételének bizonytalan ismerete. Az összerakottság csak látszat. Például egy fehérjemolekula is összerakottnak látszik első pillantásra, mégis egészen hatékonyan tudunk szintetizálni fehérjéket.
Az embernek tanulmányai elvégzése után 60 éves koráig, tehát csak 25 éven keresztül van akkora szellemi teljesítőképessége, hogy dolgozhasson az élet keletkezése összetett kérdésének megválaszolásán. A Földön sokkal több idő állt rendelkezésre az élet létrejöttéhez.
A Creutzfeld-Jakob betegség (szarvasmarhánál) kórokozója egy fehérjetöredék, egy prion, ami azért szaporodik, és tönkreteszi a táptalajául szolgáló gazdaszervezetet. Példának kitűnő (véleményem szerint) az élő és élettelen “köztes” lépcsőjeként.
Tévedés, Golem, a prionokat egyetlen szakember sem tekinti az élet felé vezető átmenetnek. A prionok nem mások, mint a szervezetben megtalálható valamely fehérje módosulatai. Tehát sem létrejönni, sem fennmaradni nem tudnak egy élő szervezet jelenléte nélkül.
Félrevezető az élet eredetének *megválaszolásához* szükséges időt magának az élet feltételezett megjelenésének az idejéhez viszonyítani. A tudomány képviselői értelemmel rendelkeznek a feltételezett tudatlan folyamatokkal szemben. Tudásukat át tudják adni egymásnak. Ismerjük a kémiai elemeket. Ismerjük a lehetséges kémiai reakciókat. És minden tapasztalatunk arra mutat, hogy ezek nem képesek létrehozni önreprodukáló szervezeteket, mert azok hihetetlenül összetettek. Az anyag nem képes magától ilyen szinten összeszerveződni. Az életeredet kutatása ma e probléma miatt teljes tanácstalanságba torkollott, amit gyakran el is ismernek.