Főoldal
Ismertető
Tartalom
Részlet
Mintafejezet
A szerzőkről
Kapcsolat
Megrendelés
Vélemények
English version
 

Dícsérő és bíráló vélemények

Nagy érdeklődéssel vetettem bele magam a gyönyörû könyv olvasásába. Elöször is elismerésemet kell kifejeznem a könyv külseje miatt. Mostanában sajnos ritkaság a keménykötésû könyv, ami ráadásul jó minőségû papírra is van nyomtatva. Az illusztrációk is csodaszépek. Az igényesség nem csak kívülről jellemző, hanem a leírt állatok és a hozzájuk kapcsolódó jelenségek bemutatásában is. A latin nevek alapján bárki utánanézhet a fajoknak még a külföldi szakirodalomban is, így még hitelesebbé téve a leírásokat.

A magam részéről reménytelenül evolúció-párti vagyok. A "minden élőlény iránti szeretet" és a "lelkek közötti egyenlőség" azonban nagyon közel áll hozzám is. Remélem, hogy ezt a közös célt sikerül elérnünk, és sikerül megállítanunk a sok rombolást, amit a Természettel szemben ma az emberiség elkövet. A gondolatok, (vagy Csányi Vilmos szerint: mémek) versenyében és szelekciójában sok sikert kívánok, és még egyszer gratulálok a szép könyvhöz. Köszönöm a lehetőséget, hogy elolvashattam!

Fenes Ditte, etológus
________________________________________________

Többen végeztek matematikai számításokat annak bebizonyítására, hogy a rendkívül differenciált élővilág ilyen módon történő létrejötte elképesztő számú mutációt tételezne fel, amelyek létrejöttéhez az univerzum feltételezett évmilliárdjai sem volnának elegendőek. A természet IQ-ja címû könyv ugyanezt a kérdést a fentiekkel összhangban, kissé mégis más oldalról közelíti meg. Nem - olykor kevéssé szemléletes - valószínûségszámítási megfontolásokat ismertet, hanem bemutatja azokat a végtelenül valószínûtlen- mondhatjuk bátran: csodálatos - jelenségeket, amelyekkel az élővilág kutatója naponként találkozhat. Aki elolvassa ezt a könyvet, abban azután minden bizonnyal felmerül a kérdés: elhihető-e, lehetséges-e, hogy ezeket a rendkívül bonyolult jelenségeket a mutáció-szelekció primitív, véletlenszerû mechanizmusa hozta létre?

Dr. Jeszenszky Ferenc, okl. fizikus, az MTA Kutatásszervezési Intézetének ny. főosztályvezetője. Könyv-jelző. Földgömb, 2002/2.
________________________________________________

Rakjam tûzbe a biológiakönyvem? Darwinnak annyi?

Gaskó Balázs, riporter. MTV 1, Naprakész
________________________________________________

Véletlenül meghallottam közszolgálati rádiónk ökológiai magazinjának recenzensét, aki hosszan fejtegette: világszínvonalú könyvet tart a kezében. Mind külleme, mind tartalma szerint olyan munka ez - mondja -, amely felülről súrolja a világszínvonalat. (...)
A könyv szerzői következetesen bírálják a fejlődéselméletet, tagadják az evolúciót, s e könyvben nem kevesebbet, mint annak épp az ellenkezőjét állítják: "A biológiai testek világunkban való megjelenésének folyamatát talán az inverz evolúció vagy a devolúció kifejezéssel jellemezhetjük a legtalálóbban." (...)
A könyv fölvette a tudományos és az ismeretterjesztő könyvek álcáját, és ezzel alighanem sok olvasót is megtéveszt. Mindenkinek joga, hogy leírja és közreadja a gondolatait, ezért nem érzem e véleményemmel ellenkezőnek, ha a könyvet melegen ajánlom Olvasóink figyelmébe. Ha nem sajnálják rá a pénzt, bízvást pallérozhatják vele elméjüket. (...) Nézeteik aligha omlanak össze egy-egy ilyen könyv érveinek súlya alatt.

Könyvtermés. Barabás Zoltán, Élet és Tudomány 2002/41.
________________________________________________

Maga a kérdésfelvetés is istenkísértésnek számít, hiszen manapság a tudományos megalapozottságú magyarázatok csak a fejlődéselmélet alapján állhatnak, a könyv viszont az állatok viselkedésének kialakulásában természetfölötti intelligenciát feltételez. (...) A fajok tehát bizonyos határok között módosíthatók, de nem korlátlanul. Új szervek, szerkezeti felépítések pedig egyáltalán nem jelennek meg ilyen módon - állítják a könyv szerzői. (...) A kis tisztogatóhal beúszik a sügér szájába, és elkezdi leharapdálni a sügér szájában megtelepedett élősködőket, illetve eltávolítani a gombás fertőzésekkel teli bőrrészeket. Az evolúció elmélete vajom milyen magyarázatot ad erre az együttmûködésre? (...) A hinduizmus vallásrendszerébe ágyazódó vaisnavizmus több ezer éves múltra tekint vissza. A könyv éppen ebben a vallási közegben teszi fel a tudományos módszerek létjogosultságát feszegető kérdéseit. Valószínûleg a felvetett problémák többsége még jó ideig megválaszolatlanul marad.

Mégsem az evolúciós elmélet nyújt magyarázatot? A természetfeletti természet. V.Z., Heti Válasz 2002. 09. 06.
________________________________________________

Hosszú ideje nem sikerül bizonyítani Darwin feltételezését, a legtöbben mégis elhisszük: az ember evolúció során fejlődött ki. Hornyánszky Balázs biomérnök és Tasi István kultúrantropológus nemrég megjelent könyve "A természet IQ-ja" címû kiadvány tényekkel próbálja megcáfolni a darwini koncepciót. - Az oktatásban és a tudományos ismetterjesztésben úgy mutatják be az evolúciót, mintha az bizonyított lenne - mondja Tasi. - Mi arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nagyon sok konkrét dolgot az élővilágban nem tudunk evolúciós logika alapján elmagyarázni. Az egyik ilyen az élőlények ösztönvilága. A gyönyörû képekkel illusztrált kiadványban több mint száz példát hoznak fel az élővilágból, amelyek egytől egyig arra utalnak: ezeket az ösztönöket inkább egy felsőbbrendû természetfölötti intelligencia tervezhette. A könyv hangvételét a tudományos ismeretterjesztő mûvek stílusához igazították, hogy ne csak a biológiában jártas olvasók, hanem a széles közönség számára is követhető legyen.

Riskó Márton: Evolúció vagy természetfeletti intelligencia? Színes Mai Lap, 2002. október
________________________________________________

A kedves olvasónak hitbeli döntést kell hoznia. Ehhez azonban tudatosulnia kell benne, hogy amennyiben az élet - és az élettelen világ - természetfölötti programozó intelligencia mûve, akkor az ő döntésétől függetlenül is az. A szép kiállítású, színes fotókkal illusztrált, (néha túlontúl is) szellemes megfogalmazásokban bővelkedő könyv ezt a döntést kívánja megkönnyíteni.
"Mert minden háznak van építője, aki pedig mindent felépített, az Isten az." (Zsid 3,4)

Szentpétery Péter: A természet IQ-ja. Lehet-e egy Krisna-hívő - vagy bárki - darwinista? Theologiai Szemle, 2002/4. 420-427. oldal
________________________________________________

Amikor Darwin megjelentette A fajok eredetét, ez azzal a reménnyel töltött el egyes tudósokat, hogy az élőlények csodálatos összetettségét egy intelligens tervező segítségül hívása nélkül is meg lehet magyarázni. Az azóta eltelt százötven év alatt azonban nem sikerült igazolni ezt a feltételezést. A természet IQ-ja a természet sok olyan csodával szembesít, melyet az evolucionistáknak eddig semmilyen, szigorúan tudományos módszerrel nem sikerült megmagyarázniuk. A szerzők remek érveket sorakoztatnak fel amellett, hogy miért ne fogadjuk el tovább valódi magyarázatként a darwini tündérmesét. Az írók új életet leheltek az intelligens tervezés érvrendszerébe a biológia tudományán belül. Könyvük minden bizonnyal az irányzat klasszikusává válik majd...

Michael A. Cremo, Az emberi faj rejtélyes eredete címû tudományos bestseller szerzője
________________________________________________

Óriási meglepetés éri az olvasót, és azokat a kutatókat, akik a darwini evolúciós elméletet fogadják el, és az egyszerûbb viselkedési formák fokozatos változásának elve alapján kísérlik megmagyarázni a magatartásformák kialakulását. Ugyanis kiderül, hogy az állatok konkrét cselekvései nem követik az elméletet, így az elméletet bebizonyítani lehetetlen!
Nem zárható ki, hogy sokrétû világunkban inkább egy külső, "természetfeletti" intelligencia lenyomatát látjuk. Egy bizonyos: aki elolvassa a könyvet, attól kezdve egészen másképpen fogja látni maga körül a természetet.

Nemere István: Anti-Darwin. TVR-hét 2002/49. szám
________________________________________________

"Miért van úgy, hogy a természet semmit sem csinál fölöslegesen, s hogy honnan származik mind az a rend és szépség, amit a világban látunk?" A kérdés Newtontól való. A korát követő évek mindegyikében van kutató, aki hasonlóképpen kérdez. Az idén is született egy válasz, mégpedig egy tudományos ismeretterjesztő könyv formájában, amely már a könyvkereskedések polcain is ott van.

A darvini tündérmese cáfolatát tartja a kezében az az olvasó aki a külső szépségében is egyedülálló kötetét vásárolja meg. A szerzőpáros kutatása szerint a materialista fokozatosság nem képzelhető el, hiszen a sok apró fejlődési lépésnek nem lett volna haszna mindaddig, amig a teljes szervezeti felépítés nem alakul ki. Külön értéke a Kornétás Kiadó által gondozott könyvnek, hogy teljes mértékben magyar termék. Külsőségeiben is egyedi, hazai szerkesztésû. A több mint 200 színes kép aláírása sokszor humoros, a szöveges anyag pedig szórakoztató.

A természet IQ-ja. Hír a kecskeméti városi televízó híradójában. 2002. 06. 07 19:12 ________________________________________________

A rendkívül díszes, gazdagon illusztrált könyv "egyszerre gyönyörködtet, szórakoztat és elgondolkodtat" - írja a hátoldal, és csakugyan igaz. A szépség persze nem oldhat meg mindent, de az olvasást "sikamlósabbá" teszi. A gazdag illusztráltság néha már a képes katalógusok díszítettségével vetekszik, de még így is élvezhető mû, ráadásul ahhoz képest nem is drága. A könyv tulajdonképpen az evolúciót támadja, de nem a (neo)kreacionizmus tébolyult axiómáival, hanem elég intelligensen ahhoz, hogy elolvassuk és próbáljuk megérteni a gondolatmenetét. "Az állatok ösztönei nem jöhettek létre fokozatos evolúcióval..." - állítják a szerzők, de hogy hogyan és miképpen, azt az olvasónak kell eldöntenie.

JT. http://geothink.freeweb.hu
________________________________________________

Az evolúció elméletét 1859-ben Charles Darwin dolgozta ki, akinek korszakos jelentőségu elméletét ma már számos kutató megkérdőjelezi. Ezek közé tartozik Hornyánszky Balázs és Tasi István is, akik az evolucionista szemléletmóddal szemben, 'egy természetfeletti külső intelligencia tükröződését' vélik felfedezni a sokszínu állatvilágban. Védikus alapokon álló teóriájukat az állatok viselkedésén keresztül bizonyítják, rámutatva, hogy a zsákmányszerzési, az álcázási, a védekezési és a fajfenntartási ösztön kialakulása nem magyarázható a mutációval vagy a szelekcióval. A különlegesen szép, színes fotókkal illusztrált és irodalomjegyzékkel kiegészített kötet - a biológia iránt érdeklődő olvasók mellett a védikus vallás elkötelezettjeinek is ajánlható.

www.konyvkereso.hu
________________________________________________

Amikor foglalkozni kezdtem ezzel a témával, hamarosan felfedeztem, hogy itt koránt sincs szó a tudománynak arról az egzaktságáról, amit a fizikában megszoktam. Felfedeztem, hogy itt elméletként, sőt bebizonyított tényként kezelnek olyan megállapításokat, amelyek a fizikában legfeljebb átmeneti munkahipotézisként volnának elfogadhatók. Vallom, hogy az egész világnézetünket meghatározó tudományos elméleteket nem szabad ilyen ingatag alapokra építeni.

Dr. Jeszenszky Ferenc, fizikus
________________________________________________

Hitem alapján én is elfogadom, hogy a Természet csodálatos világa - beleértve a könyvben tárgyalt állati viselkedéseket is - végső soron egy transzcendens Szellem: Isten mûve. Ugyanakkor várom, hogy a tudomány saját eszközeivel válaszoljon a könyvben boncolgatott kérdésekre. Biztos vagyok abban, hogy az eljövendő tudományos magyarázatok nem fogják megkérdőjelezni a minden intelligencia végső forrásában, Istenben való hitünket.

Dr. Lugosfalvi Ervin, biológus, teológus, orvos
________________________________________________

Számomra ez a remek könyv egy újabb megerősítése annak a régi véleményemnek, hogy a darwini fejlődéselmélet hamis. Nincs semmilyen tudományos bizonyítéka, egy soha alá nem támasztott, be nem bizonyított találgatás csupán, amit - sajnos - ügyesen elhitettek a világgal.
Ez a rendkívül érdekes, szellemes és meggyőző mû ezer példát hoz fel arra, hogy a természet élő szereplőiben igenis van intelligencia - de honnan? Ez talán a legizgalmasabb kérdés, amit a tudósoknak fel kéne tenniük. Aki nem vár az akadémiák felkent kutatóira, hanem elolvassa ezt a könyvet, máris jóval közelebb jut a titkok magyarázatához. Én megtettem, és nem bántam meg.

Nemere István, író
________________________________________________

Az evolúcióelméletben eddig se hittem, de most már legalább alá tudom támasztani érvekkel, ha meg akarok győzni egy evolucionistát.

Dromka Anita, olvasó